Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A telített zsírok

A telített zsírok fogalma nem ismeretlen az egészséggel, fitnesszel, alakformálással foglalkozók számára. A tudatosan táplálkozók régóta próbálják kikerülni a telített zsírokat tartalmazó ételeket, nem csoda, hiszen épp elégszer olvashatunk arról, hogy milyen egészségügyi kockázatokkal jár ezek túlzott fogyasztása: ilyen az elhízás, a magas koleszterin szint (LDL), a trombózis, érelzáródás kockázatának növekedése.

A legismertebb szabad enciklopédia, a wikipédia is azzal kezdi a telített zsírsavak élettani hatásának bemutatását, hogy felhívja a figyelmet: a modern társadalmakban négyszer, ötször többet fogyasztunk telített zsírsavakból, mint elődeink.
Tudva, hogy a zsírsavak adják táplálékaink közül a legnagyobb energiát (a legtöbb kalóriát), azt mondhatjuk, hogy nem csoda az elhízás nagymértékű elterjedése. Most azonban rájött a tudomány arra, hogy a telített zsírsavak nem csak magas kalóriaértékükkel okoznak elhízást - a telített zsírsavaknak van egy titkos, "alattomos" oldala is, mely már a kisebb mértékű fogyasztás hatására is elindíthatja az elhízás folyamatát.

A kutatók régóta tudták, hogy a leptin és az inzulin kulcsszerepet játszik az éhségérzet alakulásában, így a kalória bevitelben is. Egészséges emberek esetében a leptint a zsírsejtek választják ki, hatása pedig az étvágy csökkenésében jelentkezik. A vércukorszint növekedésével felszökik az inzulin szint, az agy ezt az emelkedést észlelve szintén csökkentheti az éhségérzetet.

A fenti önműködő rendszereket azonban megzavarhatják az anyagcsere-betegségek, de megzavarhatják egyes ételek is.
Kutatók nemrégiben felfigyeltek arra, hogy mindössze három napos, telített zsírsavakban gazdag diéta képes emlősöknél az agyban inzulin és leptin rezisztenciát kialakítani. Tehát a telített zsírsavak túlzott fogyasztása már három nap alatt képes felborítani a szervezet éhségérzetét szabályozó rendszerét. Ezzel ellentétben a telítetlen zsírsavak, mint például az olívaolaj, repceolaj nem borítják fel az éhségérzetet szabályzó leptin és insulin toleranciát.

A kutatás vezetője Stephen Benoit szerint: ha mindössze egyetlen egy napra is áttérünk egészséges diétánkról a gyorséttermi kosztra, már az több napon tartó következményekkel járhat. Annak ellenére, hogy a kutatást patkányokon végezték, a vezető kutató szerint az eredmények az emberre is vonatkoznak.
Egy másik szakvélemény szerint az ilyen "apró étkezési kihágások" anyagcsere problémák ördögi körét indíthatják el, az eredmény pedig többek között elhízás lehet.


Vajon miért lehet,hogy a szervezetünk éppen akkor buzdít minket még több evésre, amikor egyébként is túl sok tápanyagot veszünk magunkhoz? - a kérdés ezelőtt is erősen foglalkoztatta a táplálkozási szakértőket. A válasz még mindig a régi: hosszú evolúciós fejlődésünk alatt éppen ez a különösnek tűnő rendszer alakult ki.
Éppen a történelmünk során többször bekövetkezett éhínségek magyarázzák az elsőre ellentétesnek tűnő szervezeti működést. Éhezés során a szervezet felszabadítja zsírraktárait. Ekkor vérünk megtelik zsírsavakkal, éppen ez történik elhízottság és túlevés esetében is. Az évezredes evolúciós tapasztalat viszont azt mondja az agynak, hogy a zsírsavak növekedése éhezést jelent, hiszen a történelmünkben éhezések fordultak ezidáig elő, nem a jóléti túlevés és elhízás. Tehát ha sok telített zsír található a vérkeringésben, akkor étvágyunk nem csökken, sokkal inkább növekszik.

A megoldás a tudatosságban rejlik a Stephen Benoit szerint. Szervezetünk nincs arra felkészülve, hogy útban hazafelé nem az éhség gyötör minket, hanem a hamburgerek és édességek csábítása. A megoldást szerinte az olyan tartós diéták jelentik, mint például a mediterrán diéta, ami gazdag telítetlen olíva olajban és salátákban. A csaló napok pedig csak az anyagcsere problémák ördögi körével fenyegetnek.
559215_479385308756432_281889587_n.jpg