Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A tészta a barátunk!

A tésztának elég rossz híre van manapság, már-már afféle "szénhidrát rémálom" lett. De nem biztos, hogy ezt feltétlenül kiérdemelte. Valóban, a tészta gazdag szénhidrátokban, és egy alacsony szénhidráttartalmú diétába nem is illik bele. Azonban nem mindenki követ ilyen étrendet. Ha pedig nem követsz épp alacsony szénhidráttartalmú étrendet, nincs rá semmi okod, hogy ne egyél tésztát - ésszerű keretek között természetesen.

Mit is kapunk egy adag tésztával?

100g tészta kb 75g szénhidrátot tartalmaz. Egy kiegyensúlyozott étrendbe ez bőven belefér. Hasonló szénhidráttartalma van a rizsnek is, amit viszont kilószámra fogyasztunk. A gond ott van, hogy bizonyos okokból a tészta esetében adagolási problémákkal küszködünk. Egy 60 grammos rizs adag már rendesen eltelíti a legtöbb embert, azonban tegyél hasonló mennyiségű tésztát a tányérra, máris nem tűnik olyan nagynak az adag. Könnyedén megesszük a dupláját is.

Gondolj bele, milyen tésztareklámokat látsz a tévében. A tányéron gyakran fejmagasságig tészta van, ami bizony nem egy apró adag, egy olasz étteremben egy adag tészta 200-300 grammos is lehet. Bár otthon egyszerre nem biztos, hogy ennyit megeszünk, de az s biztos, hogy nem állunk meg 50-60 grammnál sem. Ez egyszerűen túl kicsi mennyiség a tányéron ahhoz képest, amihez szokva vagyunk.

Épp ezért célszerű mérni ez esetben is az ételt, hogy tudjuk, mennyi kerül a tányérra. Aki nem diétázik, annál semmi akadálya annak, hogy a szénhidrátbevitele egy részét tésztából fedezze (de ne az egészet, lehetőleg). Csak arra figyeljünk, hogy sokkal könnyebb tésztáéval átesni a ló túloldalára, mint rizzsel vagy krumplival például.

Egyébként manapság már nem csak bioboltokban, hanem egyes hipermarketek polcain is találhatunk teljes kőrlésű tésztákat - ezek GI-je alacsonyabb a rizsnél, és akár diétába is beleférnek, ésszerű keretek között. Figyelem, NEM a durumtésztáról beszélünk, hanem a barna színű, teljes őrlésű lisztből készült tésztákról! Külön jó hír, hogy abszolút elfogadható árban vannak, szemben a soron következő csökkentett szénhidrátos tésztákkal.
Alacsony szénhidráttartalmú tészták

Manapság már kaphatók az alacsonyabb szénhidrát-és magasabb fehérjetartalmú tészták is. Szerencsére ízük és állaguk nem különbözik a hagyományos tésztáétól. Ezek a fehér liszt mellett különféle hüvelyesekből készült lisztet is tartalmaznak. Volt egy írásunk a rezisztens keményítőkről - nos, ezek a hüvelyesek nagy mennyiségben tartalmazzák, így csökkentve a tészta emészthető szénhidráttartalmát, legalább egy picivel. Ugyan drágábbak a hagyományos tésztáknál, de még mindig nem tartoznak a drága élelmiszerek közé.
Mit együnk a tésztával?

Ésszerű mennyiségű tészta fogyasztása esetén "marad hely" még a tányéron - mondjuk zöldségeknek (a húsról nem is beszélve természetesen). Saláta, vagy főtt, párolt zöldség egyaránt megteszi. Ezek rosttartalma lassítja a szénhidrátok felszívódását, így kisebb az esély a hirtelen inzulinszint emelkedésre és az ebből fakadó zsírosodásra. A zöldségek belekeverhetők a tésztába, erre számos recept van - ez pedig megnöveli az étel térfogatát, "szemre" több tésztát kapunk, mégis, a szénhidráttartalom ugyanannyi marad. Ha a tészta mellé fogyasztott salátát ecetesen készítjük, az ugyancsak csökkenti a tészta glikémiás indexét.

Tehát, ne féljünk tésztát enni, amíg tudjuk a mértéket, és ügyesen kombináljuk zöldségekkel és esszenciális zsírsavakkal, nem áll fönn az elhízás veszélye.
531188_477763965585233_1066084776_n.jpg