Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Idegrendszerünkről

Legelőbb érdemes tisztázni azt a tényt, miszerint idegrendszere csakis élőlényeknek van. Az idegrendszer tud alkalmazkodni mind a külső, mind a belső környezethez, ehhez a szervek együttes működésére van szüksége és két szabályzórendszerre.

- idegrendszer
- belső elválasztású mirigyek rendszere (hormonális)

A hormonális szabályzási lehetőség hamar megjelent a törzsfejlődésben. Ez a fajta rendszer lassúbb és elhúzódóbb idejű ellentétben az idegrendszerrel, ami gyors és rövid ideig tart.
Működése
Külső és belső környezetből veszi fel az ingert, melyet továbbit a központokba, ott feldolgozza az információt, kidolgozzák a választ és továbbítják a megfelelő helyre (reflex).
Felépítése
Alapeleme az idegszövet, vagyis ebből tevődik össze. Az idegszövet áll: idegsejtekből (neuron) és speciális (glida) sejtekből. Ezek „csupán” 200-300 milliárdan vannak. Méretük 5-100 mikrométer.
Tulajdonságai
Végdifferenciált sejtek, melyek szaporodásra képtelenek, nyúlványokkal rendelkezik, ingerület szállító, speciális sejtalkotókat tartalmaz.
Neuronok
3 részük van: sejtest, nyúlványok, végelágazódások vagy végkészülékek.

A sejttestet kívülről membrán határolja, belsejében sejtplazma vagy citoplazma található, mely folyékony. Ezen belül helyezkednek el a sejtalkotók: sejtmag, sejtmagvacska, mitokondrium, endoplazmatikus retikulumés neurofibrillumok. A neuronok sejttestét a szürkeállomány képezi. A nyúlványok rövidebb (dendrid) és hosszabb (axon) részekből állnak. Az axon alkotja az idegrostot az őt körülvevő velős hüvellyel és a rostok alkotják a fehérjeállományt. Az idegrostokat osztályozzák vastagság, információ átviteli sebesség alapján. A végelágazódások továbbítják az ingerületet mindenhová pl. idegsejt, simaizom, harántcsíkolt izomrost, mirigysejt. Az ingerületet kémiai úton adják át ( neurotranszmitterek), melyek kis hólyagocskákban helyezkednek el. Az ingerület csak egy irányban haladhat a szinapszis előtti membránról a szinapszis utáni membrán felé.

A neuronokat is osztályozzák nyúlványok száma és funkciója szerint. A nyúlványok lehetnek unipolarisak, tehát csak egy nyúlványuk van, vagy bipolárisok, ahol kettő, de lehetnek még multipolarisok, ahol rengeteg lehet. Létezik egy nem valódi egynyúlványú neuron, amely testéből T alakú indul ki, ez a csigolya közti dúc.

Ha funkció szerint rendezzük el őket, akkor érző, mozgató és átkapcsoló neuronokról beszélünk.

Az idegszövet másik sejtfélesége a glida sejt, mely támasztó típusú, táplálja a neuronokat, térkitöltő szerepük van és a velős hüvely kialakításában is szerepük van.

Az idegrendszer felépítése:

Milliárdnyi neuronból épül fel, két részre osztjuk őket:

- központi idegrendszer: agyvelő, gerincvelő
-környéki idegrendszer: 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelői ideg és dúcok.

Működése:

Szomatikus, ami külvilágból szedi az információt és vegetatív ami a belső információkat használja.

Átfogóban ezt lehet tudni az idegrendszerről. Ebből lehet látni, az ember nemcsak egyszerű húsvér lény, ennél a fogalomnál sokkal többről van szó. Évszázadok óta tanulmányozzák az emberi testet és még most is rengeteg felfedezni való jut, úgyhogy ne aggódjunk. Sok érdekes felfedezés fog még napvilágot látni szervezetünk működéséről.
552176_478126745548955_1711334596_n.jpg