Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mennyi fehérjére van szükségünk igazándiból?

A szén és a hidrogén mellett az aminosavak egy másik jellemző összetevője a nitrogén. Ez az ami az aminosavak és később a fehérjék jellegzetes tulajdonságaiért felelős. Biztosan hallottátok már a kifejezést, hogy "nitrogén egyensúly", de lefogadom nem teljesen sikerült tisztázni mit is takar.
A szervezetben lévő fehérjék kb. 60%-ban aktívak, vagyis fo

lyamatosan lebomlanak és újra épülnek. Mivel a fehérje a test működéséhez elengedhetetlen, emiatt akkor is muszáj biztosítani neki az utánpótlást, ha nem viszünk be táplálkozással eleget. Ilyenkor történik az, hogy a saját fehérjét kezdi majd el szépen lebontani.

Abszolút fehérjeminimum (vagy más néven nitrogén egyensúly) fogalmáról röviden: A fentiekben említett bontó és építő folyamatok nincsenek egyensúlyban. Egy átlagos ember szervezetéből (aki különösebben nem sportos) naponta nagyjából 3-5 gramm nitrogén bomlik le testsúly kilogrammonként, ami nagyjából napi 15-20 gramm fehérjét jelenthet. Ez az a mennyiség, az alapvető élettani folyamatok során elhasználódik. Azt hihetnénk, hogy ennyi lenne a minimum amit be kell vinni, de meglepő módon nem így van. Az emberi test olyan, mint a leg-lehúzósabb kisvállalkozó: ha többet adsz neki valamiből, akkor egyből nemhogy olcsóbban dolgozna, hanem akkor látja, hogy van itt még tartalék és megnöveli a kiadásokat. A fehérjeforgalomnál ha többet viszel be mint a fenti érték, akkor a szervezet is többet használ. Tehát nem elég csak ennyi, hanem kb. napi 40 grammra lenne szükség. Vagyis ez az a protein amit alsó hangon be kellene vinni, még egy nem sportolónak is a mindennapos táplálkozás során. Ha ennél kevesebbet viszünk be, akkor negatív nitrogén egyensúly áll be, több a lebontás mint a beépülés. Első körben mit gondolsz honnan bont majd le saját fehérjét ilyen helyzetben? Naná, hogy a vázizomból.:-(

De ne felejtsük el, ez egy fizikailag inaktív ember szükséglete, vagyis ezzel még egy ceruzát nem emeltünk fel. A jó teherbíráshoz ennél jóval magasabb érték szükséges. Sportágtól és foglalkozástól függően (vagyis életmódhoz köthetően) 100 gramm és efelett. Erő sportokban ennek a többszöröse is, akár 1,5-2,5 gramm/testsúly kilogramm. Viszont napi 3 gramm/testsúly kilogrammnál több nem tud beépülni természetes módon. Ezt a beépülési korlátot szokták anabolikus szteroidokkal kitolni. A felesleges mennyiségű fehérje a nitrogén miatt gázosít és terheli a veséket. Mivel mi nem vagyunk húsevő állatok, emiatt az emésztőrendszerünk kevésbé van felkészülve a tisztán fehérje alapú táplálkozásra. Érdekesség kép jegyezném meg, hogy mivel a fehérjék lebontása emelkedett testhőmérséklettel jár, ennek köszönhetően a fokozott fehérjebevitel kevésbé hízlal mint a másik két fő tápanyag (szénhidrát és zsír).

Összefoglalva, ha a fehérjebevitel mennyisége nem ér el egy szintet, akkor a szervezet a normális működése érdekében elkezdi lebontani saját magát. Ezt elkerülendő van szükség főleg sportolók esetében a megemelt fehérje bevitelre.
380673_468134826548147_2050345432_n.jpg